"Bocsánatot kérni,vagy megbocsájtani. Változni,vagy változtatni.Elengedni,vagy magunkhoz ölelni;vagy a szerelmet választani. A döntés mindig nehéz. Tagadni az érzéseket lehet,de nem éri meg. Próbálkozni,élni,szeretni és elengedni kell azt;aminek mennie kell.
Talán,ennyi az élet titka!!

2013. december 8., vasárnap

Költözés,remény egy új életben (5.rész)




JaeKyung szemszöge:

Mire oda értem már Ren is ott volt,és láttam rajta,hogy örült,hogy látott…
-Figyelj csak hercegnőm,beszéltem velük….
-huh,na? és mit mondtak? – kérdeztem tőle izgatottan,hisz ideges voltam egy kicsit,hogy vajon mit mondhattak – mond már!
-Azt,hogy nem… - nevetett,de már folytatta is mondatát,mert látta az arckifejezésem,hogy milyen – csak ugratlak,azt mondták,hogy rendben és,hogy szeretnének már megismerni…
-ahj,ne ijesztgess,már kezdtem elhinni… - erre én is elnevettem magam
-Örülsz neki?
-Szerinted? – a nyakába ugrottam,és megcsókoltam,hogy ezzel is „bizonyítsam”,hogy igen is nagyon örülök…
-amúgy meg 10 perc és itt lesznek ők is.
-huh, mindig is meg szerettelek volna ismerni titeket! Téged már ismerlek…közelről is,végre őket is megismerhetem- mosolyogtam,hisz már nagyon kíváncsi voltam rájuk – figyelj csak, főzzek nektek valamit?
-oh,azt azért nem kell,nem rabszolga vagy itt,hanem a szerelmem,a barátnőm….,hidd el,úgyis hoznak magukkal,mint mindig..! – rám mosolygott
-akár a Big Bang tagjai… - nevettem,és az jutott eszembe,hogy ők is mennyit tudnak enni…és,hogy mindig rengeteg kajával jöttek haza ők is.
-Hogy érted ezt?
-á semmi csak hangosan gondolkodtam….meg eszembe jutott 
valami…- erre nevettem tovább,de az már nem nevetés volt,hanem kacagás.
-Értem! Na hallom – utalt ezzel a nagy nevetgélésre az ajtóban - ,hogy ők is megjöttek.
-Hahó,van itt valaki? – kiáltott be az ajtóból JR,míg vette le a cipőjét
-oh,hát a szerelmes pár az – mondta MinHyun,akinek a keze tömve volt szatyrokkal,gondolom mindbe kaja volt…
-Héjj,de hát velem szoktál aludni! Megcsaltál Ren! – mondta lebiggyesztett szájjal Aron
-Amúgy légy üdvözölve köztünk,és ha szabad megjegyeznem,szebb vagy,mint ahogy Ren elmesélte nekünk- lépett oda hozzám JR és kezet csókolt..
-Jajj,Hülyék – szólalt meg Ren
-Szólalj meg végre te is,had halljuk hangod..- mondta BaekHo,aki épp akkor ért be.
-Mit is mondhatnék?hmmm…örülök,hogy megismerhettelek titeket – mosolyogni kezdtem,hisz eléggé zavarba hoztak…
-Oh,így tökéletes! – mondta rá BaekHo
-Ti tényleg olyan örültek vagytok igazából is,mint a TV-ben…
-Héjj,te nézel…nézel minket a TV-ben? – csodálkozott rajta Aron,oda jött és megölelt…
-Igen…már vagy 15 éves korom óta…hmm – gondolkodtam - ..igen azóta…
-És most mennyi is vagy? – kérdezett rá JR
-Na,de JR ilyet nem illik kérdezni egy nőtől…! – „mordultak” rá a fiúk
-Jól van na…! – mentegetőzött…
-Jajj,hisz nem titok….21 vagyok.
-Héjj,az pont jó! – vágta rá rögtön JR
-Na jó Fiúk,leszállni a barátnőmről… - mondta Ren,nevetett,közelebb lépett hozzám,és magához ölelt…
-Oh,a kis hősszerelmes…- bökte meg MinHyun,Rent…
-És fiatalok gyerkőcöt terveztek már?! –kérdezte BaekHo
-Még Nem.. !!– vágtuk rá rögtön mindketten
-Hercegnőm,mit szólnál hozzá,ha inkább bemennénk a szobába,és itt hagynánk őket… - hívott Ren
-Aztán csak TV-zetek – kacsintott ránk Aron
-Ha te annak hívod,rendben…! – hátra fordultam,és rá kacsintottam Aron-ra
-Oh,de fain kis csaj,Ren jól választottál.. – szólt utánunk BaekHo,meghajoltam előtte,és nevettem…
-Köszönöm…de most bocsássatok meg!!..Ren gyere már… - fogtam meg a kezét…és „húztam” magam után
-Jól van,megyek már!
Bementünk a szobába,és lefeküdtünk az ágyra.

Ren szemszöge:
-na szóval mit is csinálunk,nekem ez nem volt világos?! – kérdeztem
-Hát TV-zünk,kezdődik a SHINee "sorozata"…
-Ellenségnek a sorozatát nézed?Áruló!!! – Csata kiáltással az ágyba ugrottam mellé
-Ellenség a Shinee,én pedig áruló vagyok? Oh,na gyere csak ide! – ráült a csípőmre,és csókolgatni kezdte,a nyakamat…
-De hogy vagy ellenség,és de hogy vagy áruló,Hercegnő vagy…!
-Na azért – épp szállt volna le rólam– na de leszállok,mert nehéz vagyok,a végén még összetörsz itt nekem….És nekem még szükségem van rád! – de visszarántottam csípőmre,bolond ez a  csaj,hogy lenne már nehéz. (?)
-De hogy is vagy nehéz,már tudom,sehogy sem vagy az…! – rá kacsintottam,és a haját a füle mögé raktam,mert bele lógott a szemébe -Így már jó,az előbb nem láttam azt a gyönyörű szép szemed! De várj csak egy kicsit,mindjárt jövök…!  - mondtam és kimentem...
-Hát ez gyors volt Maknae létedre..- jegyezte meg Aron
-Hülye,TV-ztünk! – vágtam rá

JaeKyung szemszöge:

Kimentem én is,persze felöltözve…
-Ren oppa,most el kell mennem,hívtak telefonon,majd jövök szia!
-Oh,de aztán jössz ugye?! 
-Jövök! Sziasztok! – köszöntem el,és kiléptem az ajtón
SeungRi hívott,hogy találkozzunk,mert fontos mondani valója van. Egy kávézóba beszéltük meg a találkozót.
-Szia SeungRi sunbae ! Mond mi az a halaszthatatlan dolog,amiért ide rángattál!?
-JiYong Hyung nagyon kivan mióta szakítottatok…
-Ó igen? szerinted én nem? Ti nem tudjátok,hogy én mit éltem át ez alatt,mindig csak magatokkal foglalkoztok…hát ez jellemző…
-Jajj,ti Istenem….te is szenvedsz miatta,ő is miattad,nem értelek titeket…
-Ki mondta neked,hogy én szenvedek…? – mondtam neki válaszként..
-ha…Nem értelek,de azt tudom,hogy ő tuti szenved. Nem jó JiYong Hyungot így látni,miért nem beszélitek meg?
-Mert új életet kezdtem,ahogyan ő is….! Amúgy meg nem fogok életem végéig rá várni,hogy ő nagyságának a „kapcsolat pihentetésének” vége legyen…
-Azt hittem te más vagy! Ő szeret téged!
-Ja meg Lee Hi-t meg a fél várost…! De szerintem ezt a beszélgetést most hagyjuk abba! Szia SeungRi sunbae! – köszöntem el tőle,és kijöttem a kávézóból…
Pont Lee Hi-vel találtam szembe,ahogy kiléptem
-Remélem boldog vagy! – rá kacsintottam
-Mi van? – kérdezett vissza Lee Hi
-Már látom azt az alapvető dolgot sem ismered,hogy intelligencia! – nevettem
-Mert? Nem is ismerlek!
-Én ismerlek az a lényeg…Gondolom JiYongot ismered,gondolhattam volna,hogy nem fog rólam mesélni neked…ráadásul közelről is ismered igaz?
-igen ismerem! Közelről? Mi van?
-És még tudatlan is. – kinevettem őt – mindegy csak azért,mert tudod,vagyis gondolom nem tudod,mert nem mondta senkinek,hogy a vőlegényem….volt! Sikerült minket szétválasztanod. Csak gratulálni tudok..Csak ennyit akartam,na szia! – küldtem neki egy puszit a levegőbe és elsétáltam…
-Ezt nem értem…szia! – mondta Lee Hi,és ő is elköszönt
Pont útba esett,és bementem JanDihoz és YoungBae-hez.
-Noona! Szia …JanDi nincs itthon el kellett mennie,de gyere csak be… - mondta YoungBae
-Ha nem zavarok.
-De hogy zavarsz noona,te soha,hisz a „kis húgom” vagy…
-Hallottam JiYong új dalt írt…Ide fele jövet minden kis csaj arról beszélt az utcán...Igaz ez?
-Igen,de nem adja ki lemezen,mert valakinek írta…évfordulójukra…
-Értem…- közben ez elgondolkoztatott,vajon kinek írhatta,lehet,hogy Lee Hi-nek,hisz vele van együtt…de az is lehet,hogy tényleg a mi évfordulónkra,de hisz ez kizárt…mondjuk jövő héten lesz az évfordulónk,vagyis lett volna…
-és amúgy hogy vagy  Noona mostanság? – kérdezte YoungBae,hogy ezzel is legalább megtörje a csendet
-Jól…sőt remekül,csak ezek a reggeli rosszullétek ne lennének!!
-Hogy mi?
-Hát már vagy 2 hete reggelente rosszul,vagyok..nem tudom mi lehet velem…
-Hát nekem van egy ötletem… - mondta mosolyogva YoungBae
-Nyugi,nem vagyok ter…terhes…vagy legalább is remélem,hogy nem..
-Nem tudhatod…
-Tudod mit elmegyek orvoshoz,még pedig most..hogy elmondhassam neked,hogy biztosan nem vagyok az…Szia! – mondtam már egy kicsit idegesen,hogy vajon tényleg miért
-Én akarom tudni először..! – kiáltott utánam  YoungBae
-Jajj YoungBae Hyung ne már,nem vagyok az! – mondtam neki félig mosolyogva,félig pedig idegesen
Haza felé már is időpontot kértem az orvoshoz,másnap délután 4-re kaptam…Hála Istennek,hamar túl leszek rajta,legalább gyorsan megtudom….





















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése