Egy új élet és a buli (10.rész) [+16/+18]

Ren szemszöge:

Vacsora közben csak mosolyogtam és nagyon örültem,hogy végre együtt lehetünk. Jó volt látni,hogy JaeKyung is mosolyog,hisz eddig  szinte  mindig csak sírni láttam őt is,ahogy én is tettem mostanság. De ez a mosoly őszinte volt.

-Na és most fiatalok,hogyan lesz tovább?! – szólalt meg vacsora közben JR,. Mindig elég pont lényegre törő kérdéseket tudott ő is feltenni

-Természetesen most már együtt maradunk! – mondtam

-Igen,ez így van – mivel mellettem ült JaeKyung így megsimította a hátam – De Ren oppa,amíg a szüleim Koreában vannak,addig szeretnék hozzájuk költözni ha neked nem baj. De megígérem,ha elmennek természetesen visszaköltözöm hozzád…Remélem megérted! –  oda fordult felém és mondta,bár kicsit ez meglepett de elfogadtam és megértettem,hisz gondoltam,hogy nem sűrűn találkozott a szüleivel,így szeretne velük lenni – De ma veled alszom,bár abból tuti TV nézés lesz! Igaz Aron? – bólogatott egyet,közben nevetett,majd tovább evett - Hisz te azt TV nézésnek hívod. Akkor hát TV-zünk Rennel,ennyi idő után egy jót. – mondta és közben Aronra nézett és nevetni kezdtünk.

Vacsora után mikor haza értünk,a többiek zuhanyzás után mentek is aludni csak MinHyun maradt a nappaliban és TV-zet,de ő tényleg csak TV-zet…

-MinHyun Hyung,akkor most mi is megyünk zuhanyozni. Rendben? – mondtam

-Rendben,én amúgy mindjárt megyek ám aludni,szóval Sziasztok,Jó éjt! – jött oda és ölelt meg minket,JaeKyung még puszit is kapott…de hát a NU’EST-es tagoktól,mindig..JaeKyung-albementünk a fürdőbe. Én elkezdtem levetkőzni,már csak egy alsónadrágban álltam előtte,ő pedig egy melltartóban és egy francia bugyiban volt. Majd közelebb léptem hozzá „megöleltem” és kikapcsoltam a melltartóját. Beléptünk a zuhanyzóba. Egy ideig  csak néztük egymás testét,ahogy folyik rajta végig a víz. Majd én kezdeményeztem  ,neki „nyomtam” a falnak és elkezdtem puszilgatni a nyakát,amitől persze rögtön megkívántam őt.  Felugrott és a lábaival átfonta a derekam,közben még mindig a nyakát puszilgattam,mondjuk azok már inkább csókok voltak,és jézusom,amit közben ott lent produkált….már a hátam karmolta.

Hát ilyen „zuhanyzásban” sem volt még részem gondolom JaeKyung-nak sem. Egy idő után már a lábai is remegtek,éreztem,hogy nem tudja magát tartani,elengedett,így én tartottam tovább,közben persze átölelt engem.

JaeKyung szemszöge:

-Mit szólnál hozzá,ha ezt máshol folytatnánk? – súgtam fülébe,közben elé szapora levegőket vettem,mert hát még mindig „bennem volt” Ren…

-Rendben! – lerakott,megfogta a nyakam megcsókolt,közben a nyelvét át dugta a számba.  Kiléptünk a zuhanyzóból,mivel MinHyun nem volt már a nappaliban,így törölközővel körbe tekertük magunkat és úgy mentünk,hát inkább szaladtunk át a fürdőből Ren szobájába. Mikor beértünk és megállt előttem,sexyn megharaptam az ajkam.

-Ren oppa az a törölköző szerintem már nem kell,de javíts ki ha tévednék. – erre ő levette és közelebb  lépett

-Szerintem  a tiédre sem lesz már szükség! – erre „letépte” az enyémet is és félre dobta azt,és a törölköző a szoba egyik sarkában végezte. Még mindig kívántam őt és rajta is látszott,hogy ő is engem,így rögtön egymásnak is estünk. Persze,hogy ő nagysága volt felül,na ja most még igen….Vele teljesen más volt,mint JiYongal,Ren szenvedélyesebb talán,mert még fiatal,így ő még elég hiperaktív és még nem annyira tudja,hogy neki még,hogy jobb így mindent ki akart próbálni. Végül „ráadásnak” én kerültem felűre, ő már kezdet elfáradni. Ráültem a „csípőjére” és közben csókolóztunk. Mikor már én is elfáradtam csak egyszerűen ráborultam a mellkasára. De annyi ereje és esze még volt,hogy kiszívja a nyakam….

-Héjj most akkor holnap vehetek fel sálat,ez meg látszik ám fiatal ember?! – csókoltam meg,és ledőltem mellé,ő erre nevetett és megsimította a hasam….

-Kicsim mondanom kell valamit! – hajolt fölém és megsimította az arcom

-Ugyen nem másik lány? – kérdeztem tőle idegesen,magára rántott,újra a mellkasán feküdtem..

-Nem! Dehogy! Nem JiYong vagyok..az én szívem csak te loptad el… -  mondta Ren és közben az ujjával körözött a hátamon..

-Hát most nagy kő esett le a szívemről..akkor mi mond! – fel néztem,fel pont a szemébe…

”Megbabonázva néztem a szempárt, a mélybarna, majdnem fekete szemeket, és éreztem valamit, amit általában csak egyetlenegyszer érez az ember az életben, már akinek egyáltalán megadatik... éreztem, hogy elkap, magával sodor egy erő, amelynek nem is próbálok ellenállni, mert a csontjaimban, a sejtjeimben tudom, hogy minden ellenállás hiábavaló, elkap, magával sodor és a világmindenség legtetejére repít, ahonnan ellátok a legtávolabbi égitestekig é s még azokon túl, ahonnan belelátok a föld gyomrába, ahonnan lelátok az óceán fenekéig... Sok ezer év örömét és fájdalmát láttam azokban a szemekben, napkeltét és napnyugtát, holdat és csillagokat, mediterrán narancs-és olajfaligeteket, sivatagot és esőerdőt, szikrázó-tajtékzó hullámokat láttam. Szeretnék elmerülni azokban a hullámokban, és örökre köztük maradni.” A gondolatomból Ren hangja „ébresztet fel."

-Holnap el kell utaznom,turnéznom kell menni,de 3 nap múlva haza jövök! – erre nagyon szorosan megöleltem,hisz most kaptam vissza ő már is elmegy…ott ,akkor, nem akartam elengedni…egyszerűen nem…

-Értem,el sem hiszed mennyire fogsz hiányozni,de gyorsan eltelik az a 3 nap….remélem.. – búslakodtam,még mindig a mellkasán feküdtem,és még mindig a hátamon körözött az ujjával…

-De jó hírem is van ám! Utána lesz egy buli, hát oly fajta Idoloknak buli és arra együtt megyünk…együtt,mint egy pár…és hát ez így is van…

-Együtt? – megcsókoltam,hisz JiYong sosem hívott,sosem mentünk együtt ilyen helyekre…De Ren éreztem rajta,hogy szeret…és,hogy talán így akar bizonyítani,hogy tényleg és még a kapcsolatunk is felvállalja,mert neki igaz a munkája is fontos…de mégsem azt helyezi előnybe…

-Igen,hát mit gondoltál,hogy leszek olyan hülye,mint JiYong,mert akkor tévedtél – az ujjával megérintette az orrom és végig húzta,végig az ajkaimon is…

-Szeretlek Oppa,nagyon Szeretlek! De most akkor hagylak is aludni,holnap korán kell kelned,utána meg hosszú 3 napod lesz. – ledőltem mellé, majd  lefeküdtem,igaz háttal,mert nagyon szerettem az oldalamon aludni,ő mögém csúszott és hátulról átölelt és még egyszer megpuszilta a nyakam…olyan jó volt így elaludni…

Reggel mikor felébredtem ők épp készülődtek…

-Jó reggelt fiúk! – szólaltam meg a nagy zűrzavarban,mindenki viszont jó reggelt kívánt,Ren még oda is jött:

-Jó reggelt szerelmem! – megölelt és megcsókolt,erre BaekHo jött ki a fürdőből egy melltartóval a kezében:

-Na és ez vajon kié! JaeKyung nincs ötleted? – szólalt meg,de közben nevetett…össze néztünk Rennel,és mi is nevetni kezdtünk

-Őőőőő Ren volt az! – mondtam és Ren-re mutattam megpróbáltam komoly lenni,de végül elnevettem magam…

-óó igen?- szólalt meg Ren – Na gyere csak ide! – elkezdett kergetni a lakásban…én JR mögé bújtam…,de onnan is elszaladtam,be a szobába…ott még futottunk egy két kört,majd a hátára ugrottam és letepertem az ágyra…ő fölém került…és megcsókolt…de mennie kellett tovább készülődni...Én is készülődtem,mert én is kikísérem őket a repülőtérre. Az autóban Ren végig csak ölelgetett,már kezdtem úgy érezni magam,mint egy plüss mackó... Mikor megérkeztünk fájó pillanat következett..

-Ren oppa,el sem tudod képzelni mennyire fogsz hiányozni! – dőltem a mellkasára… Igaz nem 2 hónapra ment el,mint legutóbb JiYong,de ez a 3 nap is irtó lassan fog eltelni. Ő megölelt és megcsókolt,nagyon nehezen engedtük el egymást,de muszáj volt mennie…

-Szerelmem,haza jövök és  egy hatalmasat bulizunk együtt,utána pedig egy elég romantikus hétvégét töltünk majd együtt! Rendben? – fogta meg az arcom és megcsókolt,mikor beszállt a repülőbe elsírtam magam,hisz már most hiányzott.

~-----~

Első este JanDi jött át,hisz az nap YoungBae is nagyon sokat dolgozott,legalább én sem voltam egyedül,ezért JanDi itt aludt… Második este T.O.P hívott fel telefonon:

-Szia JaeKyung! Hogy vagy? Gondoltam felhívlak,hallottam Ren-nek el kellett utaznia.

-Szia T.O.P Hyung! Hát jól! Értem,hát igen,de holnap este vagy utána való hajnalban csak megjön már ő is végre…Igaz minden este beszéltünk eddig telefonon,de azért hiányzik!

-Értem,el hiszem,jön ő biztosan!Na és az edzésekkel mi lesz? – kérdezte nevetve

-Oh,hát tőlem aztán mehetünk holnap is!

-Rendben,akkor csak gyere ide reggel a YG elé!

-A YG elé,na oda nem! De miért? – kérdeztem tőle elég idegesen,hát már miért mennék én oda(?)

-Csak gyere!Edzünk! – erre lerakta a telefont,hogy ne tudjam még csak „visszautasítani”

Másnap így is tettem,ott vártam őt,igaz nem kellett sokat várnom rá,mert nem sokkal később ő is oda ért. Puszival köszöntöttük egymást.

-Szia!

-Szia Tabi!

-Na akkor gyere! – fogta meg a hátam és indult el,de én megálltam

-Hát én ide a lábam be nem teszem – nevettem fel idegesen – már megbocsájts de nem!

-Jajj,nyugi már! Én felelek érted és,hogy ne érjen semmilyen kellemetlen dolog! – mosolygott

-Na az kéne még,kellemetlen dolog! – nehezen,de beadtam a derekam,de hát  T.O.P-nek egy ilyen pasinak,ki is tudott volna ellenállni (?). Bementünk,a recepciópult mögött álló lánnyal már mindent lebeszélt és már mentünk is fel a YG saját edzőtermébe. Mikor beértünk épp CL volt ott,egyből oda lépett hozzám:

-Valahonnan olyan ismerős vagy nekem! De honnan! – gondolkozott el CL

-Hát nem tudom,személyesen még nem találkoztunk,csak ott voltam egy olyan koncerten,amit Te és JiYong tartottatok.. – válaszoltam neki,zavarba jöttem..

-Hát persze JiYong! Te vagy JiYong menyasszonya. –erre meghajolt. –Amúgy bemutatkoznék! – kezet fogtunk – Chae Rin Lee . CL,ahogyan te ismersz

-JaeKyung! – mutatkoztam be én is – Huh,hát ez nekem így egyszerre sok. De amúgy nem kellett volna meghajolnod,mivel egy az fiatalabb vagyok nálad,kettő meg már nem vagyok menyasszony…

-Értem és sajnálom. És azt is,hogy így letámadtalak! – nevettünk,sosem gondoltam volna,hogy CL ilyen kedves,de örülök,hogy őt ismerhettem meg nem pedig a 2NE1 többi tagja közül valamelyiket,bár jobban meggondolva Bom Unnie-val még szívesen megismerkednék. Edzés közben két felé kellett figyelnem,mert T.O.P-vel is beszélgettem és CL-el is. Igazából meglepődtem,hogy ilyen kedves és néha vicces is CL. Edzés után még kávézni is meghívott.

-El sem tudom képzelni milyen lehet most neked JiYong nélkül. Én az én Oppa-m nélkül meghalnék.

-Értem,elhiszem CL Noona! De igazából nekem most boldogabb a párkapcsolatom,mint JiYong-al volt,megmondom neked őszintén.

-Ilyen rossz volt JiYongal? Hmm nem gondoltam volna! – gondolkozott el Cl...ismét.

-Hát egy ideig nem volt az olyan rossz,csak miután elkezdett megcsalni…

-Hogy mi? JiYong megcsalt téged? – vágott szavamba,eléggé meglepve

-Igen,de nyugodj meg eleinte én sem néztem volna ki belőle!

-Huh,hát! De remélem JiYongot jól felpofoztad,a kis csajt pedig jól megtépted! – mondta nevetve mégis komolyan CL

-Áh JiYongot nem is egyszer,de a kis csajt mivel gyengébbeket nem bánthatok,így csak szavakkal „bántottam” meg – nevettünk -…De hát nem alacsonyodom le arra a szintre,hogy hozzá érjek…én elvagyok Ren-nel,és ők is legyenek el magukkal!

-Rennel vagy? Tündéri az a srác…! De amúgy jól tetted! – kacsintott

-Jót beszélgettünk,de most mennem kell! – mondtam neki

-Rendben,de ha van kedved beszélgetni,találkozhatunk bármikor. Tudod hol találsz…Természetesen itt! – felállt,kitárta a két kezét és körbe mutatott

-Rendben! Szia, CL Noona! – köszöntünk el egymástól

Felhívtam T.O.P-t telefonon,ahogy mentem ki az épületből:

-Szia Hyung! Sajnálom,hogy ott hagytalak,csak CL,huh nagyon sokat tud beszélni!

-Jajj értem én,hát na bumm,nem baj,örülök,hogy megismerkedtetek.

-Már kezdtem félni,hogy elveszítem a legjobb fiú barátom,és féltem,hogy haragszol!

-Hogy haragudnék! Na de most leteszem,mennem kell,de nem haragszom! Szia !

-Szia Hyung! – tettem le,és elindultam haza…

Közelgett az este,nem reménykedtem benne,hogy Ren ma haza ér,hisz lehet,hogy még ebben a pillanatban is koncertezik. Így lezuhanyoztam és bementem a szobába lefeküdni. Mikor már aludtam,bár nem mélyen,Ren nélkül sosem tudtam mélyen aludni,ezért is lettem figyelmes valami zajra. Féltem,de lementem,nagyon sötét volt a villany kapcsoló  felé vettem az irányt. Éreztem ahogy valaki mögém jött,nagyon megijedtem,ezért felsikítottam. Mikor megfordultam,nem tudtam ki állt a hátam mögött,ezért hirtelen ijedtemben felpofoztam és ellöktem magam mellől és elszaladtam a kanapé mögé…ekkor valaki felkapcsolta a villanyt. Én közben a fülemet befogva és dúdolászva ültem a kanapé mögött. Ren szaladt oda először:

Ren szemszöge:

-Kicsim,szerelmem! – mentem oda hozzá és megöleltem,de ő csak  sírt,a többiek is oda jöttek és ők is megölelték

-Tudod,hogy nagyon félek,mondtam is miért félek a sötétben,nem? akkor miért ijesztgettek ?Ren oppa neked ezt tudnod kellett volna – elkezdett zokogni,hisz mondta,hogy gyermekkorában  mindig ijesztgették a sötétben,és ez miatt még ennyi idősen is félt,de,hogy lehettem ilyen hülye,hogy ez t felejtettem…. Felállt,rám nézett és beszaladt a fürdőbe és ott sírt tovább. Én az ajtóban „könyörögtem”,hogy engedjen be,hisz nem akartam ennyire rá ijeszteni meg,hogy kiment a fejemből ez az egész,hogy fél a sötétben. Kinyitotta az ajtót,rögtön nagyon szorosan magamhoz öleltem,közben csak puszilgattam,és a fülébe súgtam:

-Látod,ezért is ma jöttem és nem később…és ezért nem akartalak magadra hagyni! – nagyon szorosan magához ölelt,én  felemelt a kezembe és levittem a lépcsőn

-Látjátok ilyen egy „jó” barátnő fél,ez miatt megtudom védeni őt,ezért egy hős lehetek számára! – mondtam nevetve és miközben tartottam a kezemben,majd megpusziltam a homlokát

-Oppa! Te  nekem mindig egy hős vagy,még akkor is,ha csak egy befőttesüveget bontasz fel nekem,amit én nem tudok…! – átölelte a nyakam és a vállamra borult. Ma este nem szeretkeztünk,csak feküdtünk egymás felé fordulva,és néztük a másikat…De még ez is olyan jó volt.

JaeKyung szemszöge:

Másnap nagy mosollyal az arcán készülődött mindenki,hisz ma volt a buli napja. Aron és BaekHo elmentek fodrászhoz. JR és MinHyun napja egy étteremben kezdődött,a hasuk oda vezette őket. Én és Ren viszont leültünk a kanapéra,gabonapehellyel a kezünkben és mesét néztünk. Kis édes,úgy nézte,mint egy kis gyerek.  Ma egész nap mindenki készülődött,mindenki várta az estét,BaekHo és MinHyun kicsit jobban!

-JaeKyung ugye én leszek a leghelyesebb,ugye én?! – kérdezte BaekHo

-JaeKyung ugye lesz elég kaja?! Ugye lesz!? – majd jött oda MinHyun is, ők egész nap ilyen kérdésekkel bombáztak engem. Mikor eljött az este mindenki kezdett ideges lenni. Az autóban is elég jó kérdéseket tett fel a két fiú. MinHyun félt,hogy el fog fogyni a kaja és,hogy nem lesz mit ennie,ez miatt már JR is kezdett ideges lenni. BaekHo már a világáról nem tudott,aggódott,hogy lesz nála helyesebb is. Bár nem volt ő beképzelt,sőt a közelébe nem volt JiYong beképzeltségéhez,JiYong mindig úgy indult el minden ilyen helyre,hogy „már megint én leszek a leghelyesebb” szöveggel. Mikor oda értünk rengeteg fotós volt ott, hát persze,hogy mikor Rennel kézen fogva mentünk az ajtóig minket fotóztak. Az ajtóban találkoztunk YoungBae-vel és JanDival,így mi 4-en lettünk a középpontban. A két fiú természetesen előre engedett minket,nagyon aranyosak voltak. Beértünk,hála Istennek egy fotós sem volt bent,nekem ennyi „hírnév” is elég volt. Sőt meglettem volna nélküle.  Egész este mellettem volt Ren,jó volt 3 nap után együtt lenni vele. 5 órája tartott a buli,ezalatt már volt egy kalandunk a főnök irodájában. De ez érthető,hiányoztunk egymásnak,meg hát miért ne?! 

Csak egy röpke órára ment el táncolni egyedül Ren,de ezalatt  annyi minden történt. Például Zico is odajött, aki már a sok alkoholtól elég jól érezte magát.

-Szia Szépségem!- jött oda és ölelt meg

-Zico jól vagy? – néztem rá és nevettem

-Mit szólnál hozzá,ha elidőznénk egy kicsit...ha lefeküdnénk egymással? – hát Zico próbált felszedni. Ő is nagyon bejött nekem régen,most is,de most csak úgy,mint egy jó idol,egy nagyon helyes idol. Mondjuk erre a kérdésre még egy 4 évvel ezelőtt vagy,ha nem lennék együtt Rennel,és nem szeretném,erre egy idő után beadtam volna a derekam. De szeretem Ren-t és Zico meg nagyon részeg volt,ahogy JiYong minden koncert után. Elnézést kértem és inkább eljöttem.

JiYong Szemszöge:

Mikor mentem a mosdó felé nagy örömömre JaeKyung-al mentem szembe,aki,ma is elég csinos volt. Nem bírtam kihagyni,így  megfogtam a kezét,ahogy mentünk el egymás mellett és megállítottam. Egy ideig nem fordult meg…nem akart engem látni.

-JiYong,légy szíves hagyj békén! Hagyj elmennem jó?! – szólt rám,mivel a háta  mögött álltam és a nyakát kezdtem el  puszilgatni. Minden egyes csókom után libabőrös lett – Hagyj már békén JiYong,már rég nem szeretlek,szakítottunk,ne érj hozzám! –

-Oh,igen? Akkor miért remegsz még mindig bele a csókjaimba,mond?! – ekkor neki nyomtam őt a falnak,a két kezem a falra tettem a feje mellé és mélyen a szemébe néztem,megakartam csókolni,de elfordította a fejét,nem akart a szemembe nézni,főképp nem azt,hogy megcsókoljam,de én,egy kicsit erőszakoskodóan bántam vele,megfogtam az arcát és odafordítottam magam felé. – Na szóval  miért? Mond csak!

JaeKyung szemszöge:

-JiYong hagyj már békén! – sírtam,mert nem akart elengedni,egyszerűen nem,bárhogy próbáltam nem engedett…de valahogy mégis kiszabadítottam a kezem a karja szorításából,sírtam és felpofoztam,olyan erősen,hogy az arcát elfordította,oda kapott az arcához,de csak nevetett,ettől én még jobban csak sírtam.

-Tudod ,ha nem szeretnél még mindig,akkor most nem sírnál azon,hogy tudod,hogy igazat mondtam! – fordult oda felém

-JiYong könyörgöm,hagyj békén. Nekünk már nagyon jól tudod,hogy nincs jövőnk. Nem szeretlek téged,van barátom és őt szeretem! – ekkor belevert egyet ököllel a falba,erre összerezzentem és nagyon megijedtem,nagyon féltem tőle és,hogy engem is megüt.

De ő csak rám nézett és elment,én a földre rogytam,ekkor pont CL járt arra,észre vett és oda szaladt:

-JaeKyung mi a baj? Mi történt? – kérdezte aggódva

-JiYong…. – nem bírtam befejezni a mondatom,mert még mindig nagyon féltem

-Bántott téged? JaeKyung bántott JiYong? – kérdezte

-Nem,de CL nagyon,nagyon féltem…féltem,hogy meg fog ütni… - felsegített,megölelt és bementünk a mosdóba

-Mindjárt jövök,szólok Ren-nek,hogy mi történt és a biztonságiaknak,hogy dobják ki…– mondta CL

- Ne! Légy Szíves ne! nem akarom,hogy megtudja,hogy találkoztam vele…légy szíves…

-De JaeKyung…

-Kérlek!

-Jól van,de még egy ilyen és szólok neki! Rendben? – megöleltem CL-t,igaz jobb lett volna JanDinak elmondani,de gőzöm sem volt,hogy ő most hol lehet.

JanDi szemszöge:

Miután én YoungBae és Renék kettészakadtunk,mert ők is mentek a saját asztalukhoz,meg mi is. Majd mikor YoungBae elment táncolni… hozzám P.O ült oda beszélgetni. Már elég rég beszélgettünk ,eközben P.O-nak sikerült eléggé leitatnia. Innentől kezdve meg hát persze,hogy azt csinált velem amit akart.

-Gyere csak! Van egy ötletem! – szólalt meg P.O, egy ideig gondolkoztam,hogy menjek-e,de végül a kíváncsiság miatt beadtam a derekam. P.O fogta a kezem és ő ment elől,én pedig utána. Az irányt egyenesen a főnök irodája felé vettük. Mikor beléptünk és becsukódott az ajtó,P.O rögtön rám mászott. Hosszasan csókolt, JanDi közben P.O ingét gombolta ki,P.O pólómat vette le.  Mikor rajta már nem volt ing,kikapcsoltam a melltartómat,hogy P.O-nak könnyebb dolga legyen,végül az is lekerült,na meg P.O alsónadrágja. Mindent lesöpörtünk a főnök asztaláról,felültem az asztalra,hanyatt feküdtem és közben magamra rántottam P.O-t. 

P.O már nem bírt magával,innentől kezdve egy értelmű volt a helyzet. A csókot nagyon gyorsan felváltotta a szeretkezés. Kényelmetlen volt az asztal,de hát ez ilyenkor olyan mellékes. Mikor már P.O eléggé  elvolt,elértem első orgazmusom.

-P.O! – nyögtem fel – ez isteni,abba ne hagyd! – P.O először csak nevetett majd mosolyra húzódott a szája,mikor épp nem volt elfoglalt még az is. De pasiból van kifáradt,így abba kellett hagynunk egy időre,összeszedtem magam…de kár volt…P.O is felhúzta a nadrágját majd leült az irodában a kanapéra, a kezét kitárta és várt engem. Oda ültem mellé,P.O beleharapott nyakamba,úgy ahogy az előbb tette ezt,csak akkor a fenekembe harapott. Majd félre tolta az ingjét ami épp rajtam volt,majd elkezdett  egyre lentebb csókolgatni,ott lent egy jó ideig elvolt…ami eléggé tetszett,sőt... Nagyon beindultam P.O-ra,lefeküdtem a kanapéra és húztam magam után őt is. P.O-nak már csak egy mozdulat kellett,hogy lekerüljön róla a nadrág,onnantól kezdve meg már gyerek játék volt betalálnia… Hogy ez a P.O mikre nem képes!

Zajra lettem figyelmes,valaki vagyis valakik vihorászva jöttek az iroda felé. Nyílt az ajtó…Pólómat mellem elé kaptam,és felkészültem a legrosszabbra. Mikor kinyílt az ajtó nagyon meglepődtem,majd nagy levegőt vettem,mert JaeKyung volt az aki ránk nyitott.

-Hát ti? Ti mit csináltok itt? – kérdezett rá…közben huncutul mosolygott

-JaeKyung Noona megmagyarázom! – mondta JanDi

-Mertem remélni. – nevettet  – P.O te meg szedd össze magad és menj ki! – vágta P.O-hoz nadrágját,amit a földön talált…hát igen a földön…minden ott volt összevissza mindenhol ruhák voltak,mikor körül néztem…

Mikor kilépett az ajtón, Noona leült  mellém,ekkor még komolyan,de végül mindkettőnkből a röhögés tört ki.

-Na szóval mi is történt…Nem kell részletesen,de elmondhatnád! – Kérdezte nevetve

-Na azt nem tudom! Egyik pillanatban lent beszélgettünk,aztán oda kerültünk – mutattam az asztalra,oda nézett  - majd ide! - láttam,hogy Noona rögtön felállt ahogy mondtam,hogy a kanapén is csináltuk.

-Értem! Na és ha már itt tartunk milyen volt!? – kérdezte és mosolygott

-Huh,nagyon jó,teljesen más,mint YoungBae-vel…De  Noona én YoungBae-t szeretem! – ekkor olyan bűntudatom lett,amilyen talán még soha,összetörtem,hogy mégis hogy tehettem ezt YoungBae-vel,csak sírni tudtam - De hiszen én szeretem YoungBae oppa-t…ugye hiszel nekem Noona?! 

-Tudom! De hát nem tehetsz róla…hisz leitatott téged. És meglásd holnap mindent tisztában látsz majd. De most gyere öltözz fel és menjünk le,mintha nem történt volna semmi. Tőlem nem tudja meg senki,de ehhez az kell ,hogy te se mond el YoungBae-nek tudom nehéz lesz…de ne kockáztasd a kapcsolatotokat. – simogatni kezdte vállam,hogy nyugtasson

-De el kell,hogy mondjam neki,ha nem teszem nem tudok ezentúl a szemébe nézni. – fakadtam sírva 

-De ne ma! Várj vele egy kicsit,de azt majd ne hagyd ki,hogy leitatott és,hogy meg erőszakolt téged! – mondta 

-De Noona,nem is lenne ebben semmi gond,de én is akartam,ebben nem volt semmi erőszak…hisz tudod.. – sírtam

-Igen tudom,de most gyere,ne sírj! Mondjuk ma este én is sokat sírtam,de neked erősnek kell lenned…Oké?

-Rendben! – próbáltam mosolyt erőltetni – De te miért? Te is akarattal estél „áldozatul” erőszaknak? – nevettem

-Nem,nekem nem volt részem ilyen élményben…mondjuk majd nem,de azt majd elmesélem

-Mond most!

-Hát Zico megpróbált fel szedni..és szintúgy majdnem mi is jó helyen kötöttünk ki..de nem történ semmi… - nevettet  – Jajj,meg hát össze futottam JiYongal,de erről nem akarok beszélni – láttam rajta,hogy biztos valami rossz történhetett,hisz a félelmet láttam szemeiben.

-Igen,de mi….mi történt?Mond már! – kérdeztem aggódva

-Annyit mondok,hogy egy vadállat! De most tényleg menjünk. Jó? – álltunk fel és kimentünk. 

JaeKyung szemszöge:

Mikor leértünk Ren odajött hozzám és nagyon furán nézett rám,kezdtem megijedni,hogy CL-nek eljárt a szája a történtekről. De nem! 
Mikor JanDira néztem láttam rajta,hogy nagyon megbánta,amit „tett”,miközben YoungBae-t ölelte és táncoltak…nagy fájdalom és bűntudat nyomta a szívét. De nem mondhatta el vagy legalább is még nem….

Hát ez a ma este az én részemről és JanDi részéről is „jól” alakult,mondjuk JanDinak talán egy kicsit jobban…!