JiYong vallomása (9.rész) [A búcsú (9/1 rész]

JaeKyung szemszöge:

-Jajj,gyere pakolj hát le.. – hirtelen szólalt meg JiYong és kivette a kezemből a bőröndöt,vitte VOLNA a szoba felé,de megállítottam.

-Csak eljöttem hozzád,hogy beszéljünk,és vinnék még pár ruhát.. – csuklott el hangom,de végig mondtam,JiYongot ez szíven ütötte,de megértette,elfogadta döntésem…

-Oh,szóval….Értem! – mondta –nem ülsz le?

-De igen,úgyis beszélnem kell veled a történtekről.

-Értem,akkor szerintem főzök egy teát. Rendben? – elindult a konyha felé, utána mentem… miközben ő főzte a teát,leültem az asztalhoz,ahol szoktam,ő pedig velem szemben.

-Na szóval,minthogy mondtam beszélnünk kell.

-Nekem is mondanom kell valamit. De kezd csak te!

JiYong szemszöge:

-Úgy döntöttem,hogy egy időre a szüleimhez költözöm,legalább is addig amíg itt vannak,…itt Koreában –ezen nagyon meglepődtem,azt gondoltam  Ren-hez költözik vissza – azért döntöttem így,ugyan kibékültünk,de nem érzem úgy,hogy ez tényleg így lenne. – szíven ütött az a szó,hogy „békülés” minden eszembe  jutott,hogy milyen gyönyörű pillanat volt is az, én mégis Lee Hi-vel vagyok/voltam együtt…

-Értem. Ezt én is így gondolom,sőt kicsit másképpen – ezzel arra „céloztam”,hogy Lee Hi miatt gondolom így,de még nem mondtam el neki...

-De ezzel úgy vagyok,hogy még ez változhat…..talán. – síri csend lett a konyhában. Nem tudtam,hogy ennek örüljek,vagyis még csak nem tudtam,hogy JaeKyung véleménye változik-e a vallomásom után,mondjuk tudtam,biztos voltam benne,hogy fog és,hogy a pokolba kíván majd engem,de reménykedtem..Hisz remélni szabad…

JaeKyung szemszöge:

( http://www.youtube.com/watch?v=r9OSIr8iHzc )

-Szóval? Te mit szerettél volna mondani!? – most még mosolyogtam,mert nem tudtam,hogy mi fog következni,hogy JiYong mit fog majd mondani. – na mondod vagy sem?

-Igen! JaeKyung én annyira sajnálom! De ezt el kell mondanom,nem tudom magamba fojtani. Tudom,hogy ezután megutálsz,sőt gyűlölni fogsz és a pokolba kívánsz majd és,hogy nem akarsz majd többé látni,és hallani rólam. De én az igazat, a színtiszta igazat fogom neked elmondani. – ekkor az futott át az agyamon,hogy vajon mit csinálhatott …már megint– Tudod mikor összevesztünk és szünetet tartottunk,azután én bánatomban,és fájdalmamban eljárkáltam itthonról, máshol kerestem a boldogságot. Bulizni jártam el,és bárokba inni… nem tudtam mit tegyek..így próbáltam enyhíteni a fájdalmamat..- nagy levegőt vett,nyelt egyet és folytatta – és egyik este egy ilyen buliban találkoztam vele….. Lee Hi-vel – a lélegzetem állt el a név hallatán,itt csattant el az első pofon,még be sem fejezte,de már kapott egyet – és mivel részeg voltam rávett,hogy lefeküdjek vele…és megtörtént,az mit szégyellek,amit a világon a legjobban bánok…És mikor megtudtam,hogy új barátod van,nem tudtam,mit tegyek,nem tudtam elviselni,hogy mással vagy boldog, én viszont szenvedek,így összejöttem vele. Úgy sajnálom,de még a baleseted napján is itt volt. És azért nem látogattalak a kórházban,mert szégyelltem magam. És legszívesebben visszatekertem volna az időt arra a napra mikor találkoztunk,és ott,akkor nem kikezdeni veled,hisz neked nem hiszem,hogy ilyet szánt melléd a sors,mint én,neked Ren mellett a helyed… - ekkor elcsuklott hangja

Erre csak zokogtam,még egy pofon elcsattant,hisz megalázott ezzel.

-Igen jól gondolod,jól tudod a pokolba kívánlak,sőt…!!És jól tudod nekem Ren mellett a helyem,sosem voltam az,aki melléd való….Hidd el JiYong nem rávett,az embert még részegen sem tudják olyanra rá venni amit nem akar…te is akartad,te tehetsz róla… - ezt még higgadtan mondtam neki és lekevertem neki még egy pofont – És azt hiszed,hogy ezzel meg tudsz vigasztalni,hogy azt mondod,hogy Ren mellett a helyem,hát szánalmas vagy.  Az egész kapcsolatunk a 4 év alatt egy hazugság volt! Te sosem szerettél engem,én az életem adtam volna érted,ezt majdnem el is érted/értétek. Tudod mit szánalmas vagy, hánynom kell tőled, gusztustalan egy féreg vagy. – erre lekevertem neki,két hatalmas pofont, JiYong csak tűrte a pofonokat,hisz egy az tudta,hogy megérdemelte,kettő meg hát nem üthet vissza,hogy nézne az már ki… - Sajnálom azt a 4 évet,amit elpazaroltam rád,mikor másokkal is tölthettem volna. Átkozom azt a napot mikor 15 évesen megtudtam,hogy te egyáltalán létezel és,hogy a világon vagy  és azt a napot is mikor 4 éve találkoztunk és megismertelek. És tudd meg Kwon JiYong,hogy gyűlöllek,egyszerűen ki nem állhatlak – kapott még egy pofont,de ez kétszer akkora volt,mint az előzők,közben zokogtam,jobban és jobban..

-Egyet kérek tőled . Ne tagadd le,hogy valaha is szerettél engem…Legalább azt ne tedd!!

-Ó valóban? Tudod,életem legrosszabb döntése volt. Elhittem neked,hogy kellek és szeretsz. Hittem abban,hogy amiket mondasz az mind igaz,naiv voltam,hogy te más vagy és nem törsz össze,de tudod mit,te sokkal rosszabb vagy,mint más férfiak. Amikor elhagytál mégis darabokban volt a szívem,nem találtam helyem a világban nélküled. És érdekelt ez téged? Nem! A képembe röhögtél és megcsaltál,ezzel megalázva engem. Míg én a kapcsolatunk megjavításán fáradoztam,és olyan undorító vagy,mert ezt tetted akkor is mikor én a kórházban épp az életemért küzdöttem. Most meg elvárod,hogy ha rákérdeznek,hogy szerettelek-e,akkor ne hazudjak? Bocsánat,mindenki követ el hibákat,nekem te voltál életem legnagyobb hibája! –zokogtam,hisz sosem vágtam még ilyen dolgokat JiYong fejéhez,de hát nagyot csalódtam benne,irtózatosan nagyot,sosem gondoltam volna,hogy pont ő az,aki megcsal,tudtam,hogy milyen,de ezt akkor sem gondoltam volna. – És most menj el!

-De hát.. – már ő is zokogott. Közben T.O.P,YoungBae,SeungRi és DaeSung az ajtóban ordibáltak,hogy engedjük be őket,vagy különben betörik az ajtót.

-Nincs de hát, tűnj innen,takarodj,látni sem akarlak,hánynom kell tőled,undorító vagy,egyszerűen… – megálltam a mondandómban egy pillanatra – tudod mit csak menj el. Légy szíves menj! Feladtam…Kwon JiYong soha többé nem akarlak látni – sírva estem össze a padlóra,közben JiYong elindult VOLNA  kifelé,mikor DaeSung lábbal berúgta az ajtót. 3-an oda szaladtak hozzám rögtön,csak JanDi és YoungBae álltak meg JiYong előtt.

JanDi szemszöge:

Mélyen a szemébe néztem:

-Hogy tehetted…mond,hogy?  – megütöttem – Te szemét,undorító dög,eddig bírtalak,mint barátot,de mára…mára csak egy patkány vagy a szememben,akit legszívesebben jól megrugdosnék és meg is taposnék. – erre YoungBae felkapott a vállára és bevitt a szobába,be JaeKyung-hoz ,és bezárta az előszoba ajtaját és visszament JiYonghoz.

YoungBae Szemszöge:

-Ha tudtad,hogy ez lesz… - szólaltam meg higgadtan – és,azt is mondtad,hogy szereted JaeKyung-ot...akkor mond miért?

-Igen,szeretem,de…

-Csönd JiYong,még nem fejeztem be! Ha szereted akkor miért csináltad ezt…most ez így jobb,most komolyan ez így jobb neked?

-Ezt nem értheted meg! – érkezett rá a válasz

-De igen – erre megütöttem JiYongot,sosem bántottuk még egymást,sehogy még csak szóval sem,de most még én is haragudtam rá – miért ne érteném? Csak gyere üljünk le és beszéljük meg! – bementünk a konyhába és leültünk az asztalhoz – na szóval kezd csak el mondani..

-Elcsavarták a fejem,ezen nincs mit mondanom.

-JiYong! – már kezdtem én is ideges lenni – ez nem ilyen egyszerű,hisz azt mondtad szereted JaeKyung-ot,de ez nem úgy látszik.

-Sajnálom,de erre nem tudok mit mondani! – szólalt meg JiYong

-Hát igen,ez egy tipikus „meghátrálok JiYong”,tessék most már megismerhettétek,megismerhettétek milyen 4 éve. – sétált be JaeKyung tapsolva,kulccsal a kezében a konyhába,sírt,de ezen,hogy JiYong milyen szánalmas csak nevetni tudott ő is... – Na szóval,mit mondtál mióta is vagy együtt ezzel a kis szánalommal? – oda vett egy széket,megfordította,hogy rá tudjon támaszkodni,és JiYongal szemben ült le.

JaeKyung szemszöge:

-Nem szánalom! – szólalt fel JiYong,ezen mindenki meglepődött,még SeungRi is,a legjobb barátja.

-Ohhó…szóval itt tartunk. Még a végén az lesz,hogy én vagyok az aki a pénzed és a hírneved miatt van veled 4 éve..Igaz? – rákacsintottam,kezdtem komolyan felfogni a dolgokat,eddig csak sírni tudtam minden hülyeségén,de T.O.P rávett és elmagyarázta,hogy ne így fogjam fel,ne sírjak,annál inkább csak mosolyogjak és nevessek. Így megpróbáltam úgy tenni,sőt egy kicsit flegma is voltam,de ezt a többiek is megértették.

-Nem ezt mondtam. De ne ítélj el olyat,akit nem ismersz! – mondta idegesen JiYong

-De azt tudom,hogy tudatlan – nevettem – találkoztam vele az utcán,azt ha csak a nevét kérdeztem volna tőle azt se tudta volna megmondani….Hát gratulálok Kwon JiYong jól választottál.

SeungRi felnevetett,de gyorsan oda is rakta a kezét,hogy ne vegyék észre,ne legyen feltűnő,de ez nem jött össze neki.

-Maknae,ne légy szemtelen! – szólalt meg T.O.P,bár ő is mosolygott ezen.

-De hát.. – erre kiment a konyhából,mert röhögő görcsöt kapott,néha még a szobából is hallatszott,ahogy a padlót verve röhög

-Jajj,hagyjátok rá,még fiatal – mondta újra T.O.P

-Na szóval….- szólaltam meg JiYongra nézve – mi lesz most,mi lesz velünk,remélem ezek után nem akarsz tőlem semmit. Én elköltözöm innen,amint mondtam a szüleimhez,amíg itt vannak Koreában,utána meg még meglátom. Még elválnunk sem kell,mert csak gyűrűnk volt és hála Istennek,áldom az eszem,hogy nem mentem hozzád. Az egy égbe kiáltó nagy hiba lett volna. – mondtam megtörve,de egyrészt meg könnyebbülve –Fiúk,egy picit kimennétek…Köszi! - mosolyogtam

-Ja,persze megyünk is. – mondta JanDi

-Nem is értem miért vagyunk mi itt,miért hallgatjuk őket? – mondta YoungBae

-Tudjátok mit gyerünk és nyugtassuk le a mi kis Maknae-kat – szólalt meg DaeSung…Mikor kimentek azt még lehetett hallani,hogy kapott egy pofont..meg,hogy utána elkezdtek hülyeségből birkózni,közben JanDi csak röhögött rajtuk. Mi pedig folytattuk a beszélgetést.

-Értem,hát mit is mondhatnék…megértem a döntésed és tiszteletben tartom! – meglepődtem,ugyan ezt akartam,de legutóbb küzdött,most meg ilyen gyorsan feladta…,éreztem,hogy JiYong nem a régi és egyértelműen ezzel Lee Hi-t választotta.

-Akkor ezt megbeszéltük. Szóval akkor Lee Hi-t választottad,akkor hát a tied lehet..Mivel másnak úgy sem kell – felálltam az asztaltól,kezet fogtam vele – akkor  a viszont NEM látásra – erre felemeltem a kezem a fejemhez és tisztelegtem előtte,és meghajoltam – mondanám,hogy örültem,hogy megismerhettelek,de azzal hazudnék,hazudni meg nem szoktam,mint egyesek… - rákacsintottam..még egyet gyors telefonáltam, egyértelműen Rent hívtam.

-Szia Ren oppa! – JiYong felfigyelt,és elgondolkozott,hogy már is „oppa-nak” hívom Rent?!

-Szia Szerelmem,Mond csak! – szólalt meg angyali hangján

-Eltudnál értem jönni most?

-Természetesen,úgy is épp indultunk a fiúkkal vacsorázni. Hova menjünk érted?

-Ó remek,mondjuk ahol YoungBae-ék laknak?

-Szóval oda ahol JiYongal laktatok?

-Igen! De számíts egy extra ölelésre,és készülj fel a csókokra,az estéről a  többit pedig megsúgom!!! – mind ezt persze JiYong előtt mondtam

-Oh,ez jól hangzik nagyon jól hangzik! akkor mit szólsz ahhoz ha 30perc múlva  ott leszünk! Addig is szia szerelmem! „Jajj úgy búcsúzol ,mintha nem látnád perceken belül – szólt bele a telefonba BaekHo”

-Hülyék! Na akkor 30 perc múlva! Nem köszönök el,mert BaekHo szerint úgyis mindjárt találkozunk!

              (+)  9/1 fejezet

A búcsú

( http://www.youtube.com/watch?v=9ATp_PNORAE )

Kimentem a konyhából a szobába,ahol a többiek voltak. Elbúcsúzni mentem ki…először DaeSunghoz léptem oda.

-Jajj főzőcskéző barátom DaeSung! Sajnos eljött a pillanat,mikor már  nem tudjuk tovább mérgezni a fiúkat  kimchivel – megöleltem,percekig csak öleltem őt…
-Kivel fogok ezután főzni? De azért néha gyere,majd mikor eszedbe jut a kimchi és én.. – nevetett - ,csak hívj,találkozunk és persze főzünk. Vagy fogod magad és jössz…hisz tudod te sosem zavarsz…

-Hát persze,hogy hívlak és főzünk butusom. – újra megöleltem,meg pusziltam az arcát,ő át nyújtotta nekem az új lemezét.

-Pssszt! Ez még nem jelent ám meg,szóval te ezt a CD-t ha kérdezik nem is láttad még,és hallgasd csak! – mondta DaeSung

Oda léptem SeungRi-hoz,összenevettünk,mert hát az előbb nem véletlen kapott röhögő görcsöt,majd megölelt és megpuszilt

-Szomorú vagyok  Noona,kivel nézek majd sorozatot ha elmész? hmmm. SeungRi magányosan néz majd TV-t ezután! Héjj,ne felejts el minket,hiányozni fogsz! – ölelt meg újra

-Úristen,de hogy felejtelek! De csak hívsz és jövök is és újra nézünk együtt sorozatot. Akkor Pandus már nem is lesz olyan magányos…! – rákacsintottam,meg ölelt és oda adott egy plüss pandát,Seung Ri-tól nem vártam mást,olyan aranyos volt. Elmosolyodtam,megöleltem,és ő egy puszit nyomott a homlokomra. YoungBae jött a sorban, a nyakába ugrottam.

- Noona,hát itt hagysz minket. sajnálatos,de megértem. – megölelt

-Hát igen,sajnos! De nehogy azt hidd,hogy megszabadulsz a kis húgodtól,jövök ám majd egy jó párszor! – nevettünk

-Hát reméltem is!- megölelt ,és oda adott egy pólót,amire az van ráírva,hogy „Brother and Sister Forever”,és egy közös képünk volt a hátulján,ezen nagyon meghatódtam,és  könnycsepp gyűlt szememben,adtam egy puszit az arcára,és oda léptem JanDihoz,nagyon szorosan ölelt meg.

-Most jöttél és máris mész… - neki is könnycsepp gyűlt szemében

-Jajj,te lány hiányozni fogsz. De hidd el jövök még ,majd a végén még megunsz – mosolyogtam,és a könnycsepp legördült arcomon…

-Dehogy unlak meg te igen hülyeNő . Majd olyankor megyünk ám vásárolni,benézünk a fiúkra,és ki is beszéljük őket..!

-Oh benne vagyok…bár ez a benézünk a fiúkra…na azt majd még  megbeszéljük! De benne vagyok,egyetlen kincsem,a legjobb barátnő,te huh ez a pillanat….nem jó! – megkönnyeztem,még több könny folyt le arcomon,becsíkozva azt. JanDi átnyújtott egy levelet,és azt mondta :

-Csak akkor bontsd ki,ha hiányzunk és egyedül érzed magad! – kacsintott. Akkor már most kibonthatnám,gondoltam.

-Oh Drága Tabi !– léptem oda hozzá – mi még nagyon sokszor találkozunk majd,de búcsúznom el kell tőled is..hisz nagyon fogsz te is hiányozni…

-JaeKyung , biztos lehetsz benne! – megölelt, újra mély levegőt vettem mellkasára borulva,hogy az illata megmaradjon bennem

-Drága Tabi ugyan elmondhatnád,hogy milyen parfümöt használsz – nevettem

-Hát a neve az legyen titok,de – erre átnyújtott egy bonbont,természetesen a kedvencemet,és adott még egy kis  fiolában a parfüméből is… - tudtam,hogy szereted őket. Parancsolj! – még egyszer nagyon megöleltem. Ekkor kopogtak,YoungBae nyitott ajtót,Ren volt az.

-Gyere csak bentebb,épp búcsúzkodik,de gyere csak nyugodtan – hívta be YoungBae

-Hát köszönöm YoungBae Hyung! –  YoungBaet megtisztelve ezzel köszönte meg.

Belépett a szobába,oda szaladtam hozzá,megöleltem szorosan ahogyan megígértem neki,és közben jó mélyen megcsókoltam.

-Egy pillanat és mehetünk. Rendben? – aranyosan bólintott rá

-Annyira fogtok hiányozni,4 év alatt annyira megszerettelek titeket! – elsírtam magam,mindenki odajött és megölelt. JiYong csak nézett,már azóta mióta kijöttem a konyhából. Végig nézte ahogy elbúcsúzunk egymástól a többiekkel,de mikor Ren megjött nagyon ideges lett és inkább kiment az erkélyre .

-Nem akarom megszakítani ezt megható pillanatot,csak elnézést  mégis muszáj lesz! Éhesek vagyunk a fiúkkal,és éppen vacsorázni indultunk – erre mindenki nevet,de nem kinevették,csak nem ismerték még annyira Rent,és kezdett nekik szimpatikus lenni.

-oh,értjük mi,annál nincs is rosszabb – szólalt meg DaeSung hasát simítva,mindenki újra nevetni kezdett még Ren is

-Na hát akkor menjen az újdonsült pár! – szólalt meg nevetve Seung Ri

Ren segített kivinni a bőröndöt,a többiek az autóig kísértek,a többi NU’EST-es is kiszáll,hogy köszöntsék a BIGBANG tagjait. Közben JiYong az erkélyről nézett minket. Ren felnéz,pont JiYong szemébe nézett bele,erre megölelt és megcsókolt,hogy ezzel is azt „bizonyítsa”,hogy szeret. JanDihoz oda lépett BaekHo:

-Szia JanDi noona. Tudod nem hajtok rád,de újra megjegyezném,mint már egyszer a szülinapi partymon,hogy nagyon szép vagy! –ezen mosolygott,gyönyörű mosolya van,JanDi majd elolvadt a mosolyától,de ők csak barátok,így csak annyit mondott:

-Köszönöm! Neked pedig,mint már mondtam gyönyörű a mosolyod! – erre JanDi is elmosolyodott

-Srácok menjünk már! Éhes vagyok! – mondta MinHyun

-Hát akkor menjetek éhenkórászok – mondta YoungBae

-Jajj,mert ti? – vágtam rá a választ! nevetve…

Beszálltak az autóba . Én még utoljára felnéztem,JiYongal még egyszer találkozott a tekintetünk . Elköszöntem és én is beszálltam az autóba…